Szóval.
Én nem csinálok semmi összefoglaló bejegyzést, mert
a 2013 az egyik legszarabb évem volt.
Oké, felvettek a kiválasztott suliba, és szereztem pár barátot.
Voltam edzőtáborban.
Ennyik voltak körülbelül a pozitívumok, a többi negatívum.
Először is, tavasszal nem álltak túl jól a dolgok a legjobb barátnőmmel, és ugyan később rendeződtek, nyáron megint minden kapcsolat megszakadt. Én őszintén reméltem, hogy attól, hogy külön suliba megyünk, nem változnak meg gyökeresen a dolgok, de úgy tűnik, tévedtem.
Azt hittem, hogy ugyanolyan jóban maradunk, úgyhogy ez a dolog szeptember-október körül kellemetlenül érintett. Még most is beszélünk néha, de csak akkor találkozunk, ha előre megszervezett közös programunk van. Amit nem mi szerveztünk.
A helyzet az, hogy 1. nem tudok hamar továbblépni; 2. nehezen barátkozom, szóval nem érzem azt, hogy jelenleg lenne olyan barátom, akivel annyira ismerjük egymást, mint vele ismertük/ismerjük.
A helyzet az, hogy 1. nem tudok hamar továbblépni; 2. nehezen barátkozom, szóval nem érzem azt, hogy jelenleg lenne olyan barátom, akivel annyira ismerjük egymást, mint vele ismertük/ismerjük.
----------
Nyáron rossz volt az idő, unatkoztam, fájt a semmittevés.
----------
A sulit ugyan szeretem, de nehezebb, mint gondoltam. Már nem olyan könnyű megfelelni, mint általánosban volt. Itt már nincs kivételezés - mert tudom, ott kivételeztek kb. a fél osztállyal, velem együtt. Itt már nem futok össze anyával, nem ismernek a tanárok, és csak az órai munkám alapján tudnak megítélni. Ez az első félév rohadt nehéz volt, és attól tartok, hogy a második is az lesz.
-----------
Az osztályunk ugyan összetartó, mégis nagy a klikkesedés. És ugyan tudom, hogy minimum 1-2 ember van, aki mindent megtenne értem, a dolgok nem egyszerűek, főleg, hogy egyikük napi 4-5 órában sportol, és sosincs időnk egymásra. A többiek inkább csak haverok. Utálom, hogy ilyen rohadt nehezen nyílok meg, és aki nem ismer, az unalmasnak tart. Mondjuk lehet, hogy aki ismer, az is. Na mindegy.
----------
Ezt most inkább befejezem, mert nem szeretnék ma is sírni (a 2014-et ezzel kezdtem, mondjuk az más ügy, szánalmas, hogy azon sírtam). De már késő.
----------
Téli szünet
Csak a 28-jan.1. időszakot írom le, mert az volt érdekes.
December 28.
Leutaztunk papámékhoz két napra. Első napot a szomszédban töltöttem nagyobb unokatesómmal és kislányával, akit nagyon imádok! Aztán este átjött a másik unokatesóm, akiről már írtam, R' is. Este eléggé elvoltunk, meg tudtam beszélni vele az elmúlt hónapok szenvedését, és ő is elmesélte az ő bajait. Benne maximálisan megbízok. Rajta kívül talán egész életemben egy emberben bíztam meg ennyire, és az a legjobb barátnőm volt. Mármint akiről a bejegyzés elején írtam. Na eltértem a témától... Szóval R' este tízig nálunk volt, és a végén már rengeteget röhögtünk.
December 29.
A délelőttöt R' társaságában töltöttem, délután pedig elmentünk másik unokatesómékhoz, E-ékhez. E'-vel is tudtam kicsit beszélgetni, bár főleg az ő magánéletéről, mert abban több az érdekesség, mint az enyémben. Aztán utazás haza. Este sütit sütöttünk apával Szilveszterre, aztán éjféltől kettőig még dolgoztunk... ezt nincs kedvem elmagyarázni.
December 30. - Zalaegerszeg
A szokásos társasággal szilvesztereztünk, bár elég hiányosan - 22-ből 15-en voltunk csak ott. Délelőtt folytattuk a munkát apával, aztán egykor elindultunk, és egy hosszú út után fél hatra értünk oda. Egyenesen a hozzájuk közel lévő élményfürdőbe mentünk, és nyolcig ott szórakoztunk. Kimentünk a kinti medencébe is, és ahhoz képest, hogy kint kb. -2 fok volt, nagyon élveztük. A víz meleg volt, és a felszálló gőztől semmit sem lehetett látni. Viszont az a 15 másodperc, amíg a hidegben, vizesen, mezítláb a hideg kövön kellett futni, rémes volt...
Vacsora után afféle előszilveszter volt. Elég sokáig fent voltunk, nem is emlékszem már, hogy meddig...
December 32. - SZILVESZER ♥ - Zalaegerzeg
Kora délután elmentünk a közeli tóhoz, ahol rengeteget fotóztam. Geoládát kerestünk, sétáltunk. Majd egy következő bejegyzésben megmutatok nektek pár képet, imádok fotózni, és szerintem (és apa szerint) nem csinálom rosszul. Este bújócskáztunk odakint a sötétben, elég izgalmas volt, főleg, hogy nem is ismertük a környéket.
Éjfélig tévéztünk, majd aztán a szokásos Himnusz éneklés és pezsgőzés.
Aztán egyszerűen kiálltam egy szál pólóba az utcára, és néztem a tűzijátékot. Annyira szép volt, és tudtam gondolkodni is. 5 perc után viszont apa kijött, észrevette, hogy nincs rajtam kabát, ezért beküldött, hogy öltözzek fel... :D
Utána még kb. 20 percig bámultam a fényeket, aztán be kellett mennem.
Természetesen virslit ettünk - ez sosem maradhat ki! -, aztán pedig elküldtem egy tucatnyi viber és facebook üzenetet. És tök jól esett, mert én is kaptam elég sokat, olyanoktól is, akiktől nem vártam volna. :)
Amúgy pedig ötig fentvoltam a felnőttekkel, ugyanis a többi gyerek kidőlt háromkor. Kac-kac-kukacoztunk, amire szerintem egy irtó jó társasjáték. Imádom a társasjátékokat. :D
Január 1. - 2014!!!!!!!!!! - Zalaegerszeg
Végre! Utálom a páratlan éveket, így hát remélem, hogy a 2014 az én évem lesz. Annyi pozitívum már van, hogy sportban a dolgok kitűnően alakulnak. Nem tudok élni sport nélkül. Asszem ez egy jó jel.
Olyan gyorsan repül az idő. Még azt sem fogtam fel, hogy 2013 volt, néha még mindig '12-ben érzem magam, erre most meg már 2014-et írhatok dátumnak. Mondjuk elég korán hozzászoktam a gondolathoz, mert volt olyan is, hogy tavaly azt hittem, 2014 van. Igen, elég hülye a logikám.
És hát az év nagy felfedezései pedig azok, hogy az élet nem könnyű; IMÁDOK FOTÓZNI; megszerettem a divatot - nagyon!; többé nem bírok sport nélkül élni - megterhelő, hogy néha ki kell bírnom egy napot mozgás nélkül - komolyan rossz lesz tőle a közérzetem :( .
BOLDOG 2014-ET MINDENKINEK!
...remélem, boldog lesz.
...és szép.
...szebb, mint 2013 volt.
...sokkal!
...milliószor!
...oké, abbahagytam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése